Ezért utálunk állásinterjúra menni

Nem találkoztam még olyan emberrel, aki kifejezetten élvezett volna egy állásinterjút. Ennek számos oka lehet és mivel semmi sem tökéletes, mindig adódik olyan szituáció, amely kellemetlenül érinti a pályázót. Dolgozni pedig kell, az állást valahogyan meg kell szerezni. Én hiszek abban, hogy egy jövőbeni együttműködés csakis partneri alapon funkcionálhat igazán jól, amelynek már az állásinterjún is meg kell mutatkoznia. Tény, hogy a munkavállaló és a munkáltató érdekei ritkán egyeznek meg, ezért a cégek nem megfelelő hozzáállása és a mentalitása okolható. Azonban arra nem gondolnak, hogy a saját renoméjukat ez mennyiben befolyásolja. Elég csak alaposan megfigyelned egy vállalat működését, miközben az interjúra várakozol a recepción. Legújabb cikkemben a leggyakoribb állásinterjús szituációkat mutatom be, melyek jókora fejtörést tudnak okozni. Ezen szituációk feloldására megoldást is kínálok. Kíváncsi vagyok a véleményedre, a cikk végén szavazhatsz is, hogy melyik helyzet idegesít téged a legjobban! 

wearing-the-right-colour-to-your-interview.jpg

  1. Nem küldik meg a pontos helyét és idejét a találkozónak: Lehet, hogy telefonhívás közben épp a 7-es buszon küzdesz az életedért, nincs lehetőséged felírni azt, hogy mikor és hova kell menned interjúra valamint kit kell pontosan keresned. Előfordulhat, hogy outsourcinggal foglalkozik a cég, és teljesen más helyen kell megjelenned az interjúra, mint ahol majd a munkavégzés helye lesz. Persze a HR-es is rejtett számról hív, hogy esélyed ne legyen őt visszahívni, ha bármilyen kérdésed akadna akár az odajutással kapcsolatban is. Megoldás: Mindenféleképpen nyomatékosítsd, hogy olyan helyen tartózkodsz, ahol nem tudsz jegyzetelni, így legyen szíves neked elküldeni az önéletrajzban megadott elérhetőségedre a pontos részleteket, különben nem fogsz tudni megjelenni az interjún.

  2. Késik a HR-es: Nem csak a jelölt tud elkésni élete nagy lehetőségéről, hanem bizony egy HR-es is gyakran megvárakoztatja a jelöltet. Megoldás: Ne vágd a fejeket, inkább vond le a tanulságot, hogy majd az összes többi dologhoz is így állnak a cégben!?

  3. Nem kínálnak meg egy pohár vízzel: Egy órán keresztül kell folyamatosan beszélni, természetes, hogy megszomjazol. Valamire való cégnél a megérkezésed után az az első kérdés, hogy kérsz-e egy pohár vizet. Megoldás: Ha maguktól nem hozzák, akkor az interjú elején kérj te magad egy pohár vizet!

  4. Felkészületlen a HR-es: Nem tud érdemi választ adni a céggel vagy a pozícióval kapcsolatban. Felvetődik a kérdés, hogy akkor miért hívott be interjúra, pontosan miben kompetens ő? Megoldás: Próbáld felvenni a HR-es ritmusát és kicsit ’hülyebiztosan’ kérdezni és válaszolni, legyél kedves. Remélhetőleg így kialakul egy olyan szimpátia, hogy tovább tol egy következő körös interjúra, ahol már akár a kompetens szakmai vezetővel tudsz beszélni. Bízz abban, hogy alapvetően nem ez a jellemző a cég alkalmazottaira.

  5. Nincs lehetőséged kérdezni: Egyszerűen nincs alkalmad feltenni a kérdéseidet, mert a beszélgetés menetét folyamatosan más mederbe tereli a HR-es. Majd az interjú végén pedig azzal ráz le, hogy sajnos meetingre kell rohannia, nincs több időtök. Megoldás: Ne hagyd magad, kérj/keríts erre alkalmat! Ha nálad van a szó, akkor alakítsd te úgy a beszélgetést, hogy kénytelen legyen megválaszolni a kérdéseidet. Ha annyira erőszakos, hogy nem hagyja, akkor mondd neki az interjú végén, hogy a további kérdéseiddel e-mailben vagy telefonon vennéd fel vele a kapcsolatot.

  6. Téged A-tól Z-ig meg akarnak ismerni, róluk viszont kevés az információd: Azért faggatnak olyan sokáig, mert tudni szeretnék, hogy milyen embert vesznek fel a csapatukba. Na, igen ám, te viszont azt szeretnéd tudni, hogy milyen helyen fogsz dolgozni! Megoldás: Ha minden kérdezés ellenére is csak csepegtetik az információkat, akkor érdemes körbenézned az interneten és 1-2 ismerőst vagy ott dolgozót is leinformálni.

  7. Folyamatosan variálnak a pozícióval kapcsolatos elvárásokon és feladatkörökön: Tipikus helyzet, hogy a leendő vezető/vezetőség sem tudja pontosan, hogy egy újonnan létrehozott pozíciónak mik legyenek a kritériumai. Ennek kidolgozását általában rálőcsölik egy HR-esre, akinek viszont semmilyen kompetenciája nincs a szakmai követelmények és feladatok egyedüli megfogalmazására, hiszen nem dolgozik azon az adott területen. Itt persze beindul a folyamatos félreértések sorozata, ami együtt jár rengeteg elpocsékolt idővel, mely nagy részében olyan jelölteket hallgat meg a HR-es, akik nem igazán kompetensek a pozíció szempontjából. Minden problémát megoldana egy fél órás meeting, ahol összeül a vezetőség és a HR-es, hogy közösen alakítsák ki a pozícióra vonatkozó elvárásokat. Így egy biztos szakmai alappal tudják dolgára engedni a HR-est. Nem gond, ha egy cég változtat és igazodnak a piac változásaihoz, de ezt ne egy jelölt kiválasztási folyamatán belül tegyék meg. Megoldás: Mérlegeld magadban, hogy ez a fajta hozzáállás a cég részéről hova vezet a jövőben.

  8. Az előzetesen megbeszéltekhez képest még több lépcsőt iktatnak be a kiválasztási folyamatba: Még + 2 alkalommal kell megjelenned, hogy különböző szakmai teszteket töltessenek ki veled, amikor ezeket akár online, otthon is meg tudnád oldani. Nem is beszélve az utazással töltött időről. Húzzák az időt a különféle tesztekkel, amiknek valójában nem sok jelentősége van a kiválasztási folyamat szemszögéből. Megoldás: Nincs mit tenned, ha szeretnél hozzájuk bekerülni, akkor ezeket végig kell csinálnod. Azonban érdeklődhetsz, hogy nem lehet-e esetleg 2 kört egymás után megtartani, vagy az online kitölthető teszteket otthon megoldani. Nem azért hogy csalni tudj, hanem azért, hogy ne kelljen 100. alkalommal bemenned a céghez, ha ez az idődbe nem fér bele. Ha belefér az idődbe, akkor menj, nézz körül, még a 100. alkalom után is érhet meglepetés.

  9. Nem mondanak el minden lényeges tudnivalót a pozícióval kapcsolatban, ferdítenek: Ebben az esetben arról van szó, hogy nem azért nem mondják el, mert nem tudják az információt. Hanem azért, hogy a jelölt nehogy emiatt visszalépjen a pályázás alól. Megoldás: Figyeld meg, hogyan beszél a HR-es az adott pozícióról. Ha túl sok általánosítást és sallangot használ, akkor mindenképp kérdezz rá konkrétan, hogy mit ért ez alatt! Egy idő után kibújik a szög a zsákból, sőt ha sikerül egy igazán jó viszonyt kialakítani, akkor azt is megtudhatod, hogy kihez érdemes húzni, vagy kitől érdemes óvakodni a cégben. Van olyan HR-es, aki annyira buta, hogy magától bevallja az interjún az ilyeneket, csak azért mert annyira frusztrált, hogy így akarja a kollégái feletti (vélt vagy valós) dominanciáját kinyilvánítani.

  10. Arra kíváncsiak, hogy mi az, amit nem tudsz: Inkább arra lennének kíváncsiak, hogy mi az, amiben jó vagy és miben szeretnél még fejlődni, mik a motivációid. Azonban folyamatosan a hiányosságokra terelik a szót. Megoldás: Kezdj el te is a saját szabályrendszered szerint ’játszani’. Egy idő után ideges lesz a HR-es és észreveszi magát.

  11. A HR-es megjelenése az igénytelenség határát súrolja: Bizony, sajnos számtalanszor előfordul. Te megtiszteled saját magad, a céget és a HR-est is, hogy ápoltan és igényesen megjelensz az interjún (ugyanis vastag betűs íratlan szabály), de a HR-es ugyanezt már nem teszi meg irányodba. Erre figyelnie kellene minden HR-esnek, hiszen ők a cég képviselői. Minden, amit mondanak, vagy tesznek az nyomot hagy és a vállalatot azonosítják vele. Megoldás: Gondolatban kicsit együtt érzel vele és nem veszed magadra azt, hogy nem tisztelt meg azzal, hogy ápolt legyen. Biztosan leterhelt a munkája miatt, na de ki nem az? Vajon a munkáját illetően is ilyen hanyag?

  12. Lenézik a jelölteket: Nem tudom, hogy ez a ’kultúra’ a HR-esek között miért alakult ki Magyarországon, de roppant zavaró. Talán az ok abban rejlik, hogy rengeteg hiányossága van egy HR-esnek, ezzel próbál meg kompenzálni, hogy ne tűnjön butának. Megoldás: Maradj higgadt, határozott, ’figyeld meg’ a HR-est. Így már eszébe sem jut téged lenézni. Ne azzal befolyásold, amit mondasz, hanem azzal, ahogyan mondod, és ahogyan viselkedsz.

  13. Nem jeleznek vissza: Több körös interjúk sorozata után is ők ígérik meg, hogy mindenképpen adnak visszajelzést a pályázatoddal kapcsolatban. De még sem teszik. Pedig nem egy névtelen jelentkező vagy a sok közül, hanem olyan ember, aki akár már 2-3 alkalommal is járt már a cégnél, tehát jól ismernek. Még sem tisztelnek meg annyival, hogy visszajelezzenek neked. Szerintem te sem jelzel vissza minden egyes cégnek, ha felvételt nyertél az egyikhez. Azonban ez nem is gond, jól teszed. Érdemes több vasat tartani a tűzben. Mivel ugyanezt teszik a HR-esek is, ezért ne legyen lelkiismeret furdalásod. Megoldás: Ha a kiválasztási folyamat végén jártok, neked van máshova is pályázatod és lassan döntened kell, akkor írj egy e-mailt a HR-esnek, hogy mi a helyzet az ottani pályázatoddal. Nem érdemes egyébként sokszor rájuk szólni, mert tényleg előfordulhat, hogy valamin meg vannak csúszva a cégben és egyébként veled szeretnék folytatni a kiválasztást. Ilyenkor szerencsés esetben annyit szoktak jelezni, hogy nem vagy elfelejtve, csak sok a dolguk Ha eltelik 1-2 hét eseménytelenül, akkor viszont vedd tudomásul, hogy nem is fognak visszajelezni, mert valaki mást vesznek fel és a visszajelzésekbe nem fektetnek energiát.

  14. Egy cég ugyanazt az állást hirdeti egy éve folyamatosan: Az ok: nem bővítés céljából. Valamilyen probléma folytán állandó a fluktuáció, és nem a probléma gyökerénél akarnak beavatkozni. Ez lehet egy rossz bérezés, egy kiálthatatlan főnök vagy kolléga. Mindenestre nem véletlen szabad az a pozíció annyi ideje. Egy elbocsátott ember, főleg ha több évig dolgozott ugyanannál a cégnél, akkor hatalmas űrt hagyhat maga után. Az új kollégát viszont be kell tanítani, és ha színvonalasan csinálják, az rengeteg idő. A vállalat képviselői hajlamosak azt gondolni, hogy nem kell megbecsülni annyira a jelölteket, mindig lesz újabb jelentkező (bármennyit kirúghatnak, bármennyit felvehetnek). Megoldás: Jobb óvatosan bánni az ilyen cégekkel és alaposan utánuk nézni!

  15. Az számít a HR-esnek, amit a papíron leírva lát, az önéletrajznál tovább nem látnak: Ha egy jelölt meg szeretne kapni egy pozíciót, akkor hajlamos azt állítani magáról, hogy ő annak a kompetenciának már birtokában van, holott nem. Így akarja elnyerni az állást. Ezt vagy így beleírja az önéletrajzába, vagy pedig az interjún próbál meg szépíteni. Amivel semmi probléma sincs, viszont a HR-es tényleg annak hisz, ami benne van az önéletrajzodban. Ha egye vezetővel interjúznál, akiben kellő tapasztalat van people management terén, akkor nála úgyis az számítana, hogy te mennyire akarod azt az adott pozíciót és mennyire vagy terhelhető, hogyan tudsz beletanulni az adott feladatkörbe. Mert lássuk be, a végén mindig kiderül, hogy rendkívül kevés időt szánnak neked arra, hogy betanulj és aztán 100%-on pörögj (akár van már tapasztalatod, akár nincs). A pozíciók mindig túl vannak misztifikálva és nincs olyan, amit ne lehetne elsajátítani (bár itt a színvonal is kérdéses) főként, ha a jelöltben meg van a kellő motiváció. Ha emberileg teljesen megfelel a jelölt, akkor (vezetői szemszögből) megéri kivárni azt az időt, amíg az új kolléga betanul. Megoldás: Aki rutinos rókának számít a pályázással kapcsolatban vagy van elég emberismerete, az simán meg tud vezetni egy HR-est. Érdemes itt is elsősorban a jó viszony kialakítására fektetni a hangsúlyt és ezzel tovább csúszni a következő körre, ahol már tényleg a szakmailag kompetens személlyel lehet elbeszélgetni a konkrét feladatokról.

  16. A bértárgyalás csak a nevében az: Megkérdezik, hogy mennyi a bérigényed, nagy nehezen kihúzod a HR-esből az egyéb juttatásokat és szélnek eresztenek úgy, hogy a szavad is eláll. Majd e-mailben egy olyan ajánlatot kapsz, amely fizetésben meg sem közelíti a te előzetesen bemondott elvárásaidat. Szempilla rebegtetéssel egybekötve közlik, ha kevésnek érzed a felajánlott fizetést, akkor nyugodtan szólj (te megmondtad a legelején, hogy mennyit kérsz, persze, hogy kevés, amit ajánlanak). Megoldás: Alaposan mérlegelj, hogy a felajánlott fizetésért cserébe elvállalod-e a munkát vagy sem. Ha úgy döntesz, hogy nem vállalnád el ennyi pénzért, akkor van még egy lehetőség, hátha lehet velük alkudni: nyugodtan visszakérdezhetsz, hogy te azt hitted, hogy felelősségteljes pozícióról van szó. Amennyiben igen, a bérezésre való ajánlatot kevesled. Meglátjuk, hogy milyen irányba lépnek. Akár nyerhetsz is vele.

Oszd meg a cikket, a témával kapcsolatban kommentelj itt vagy a Facebookon, vagy írj az info@dolgozzmagadon.hu címre! A sértő vélemények moderálásra kerülnek.

A cikkek és tartalmak teljes mértékben a szerző saját tulajdonát képezik. Átvenni csak a szerző engedélyével és megjelölésével lehet. Fotók: Google

dolgozz_magadon_logo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://dolgozzmagadon.blog.hu/api/trackback/id/tr478885636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2016.07.13. 19:13:59

És még csupán érintőlegesen volt említve a Munkahelyi Terror blog sztárja, a 21 éves HR-es kislány, aki most jött a főiskoláról, de élet-halál urát játszik, miközben fogalma sincs arról a szakmáról, amihez évtizedes tapasztalatú embereket kellene találnia...

Trisi · www.alphawing.hu 2016.07.14. 15:48:48

Bértárgyalás? :) Az mi? Itt X összeg és pont. Kell vagy nem kell. Nem is mondják mennyit adnának, csak a kereső mondja mennyit kér. Nincs itt tárgyalásról szó nyomokban se.

aegithalos 2016.07.14. 16:48:05

@Online Távmunkás: Soha nem talalkoztam meg ilyennel, pedig van mogottem egy-ket interju. A HR-es kislany feladata jobbara annyi volt, hogy elkisert az igazi interjuztatoig. Egyszer volt olyan, hogy ennel tobbet kellett kommunikalnunk, az az "elet-halal ura" ott es akkor a legjobb arc volt a csapatban, azt mondta a telefonba: "A hivatalos valasz az, hogy visszajelzunk egy-ket hete mulva. De ha javasolhatok valamit: keress masik helyet." Epp atszervezes volt a cegnel es volt nekik ugyan az a poziciojuk, amire felvettek, de nem tudtak, mikor lesz aktiv (harom honappal kesobb kovetkezett be, akkor mar boven masik cegnel voltam).
Van az a tapasztalat es az a szakma, amit ha az ember a hata mogott tud, akkor egy huszonevesnek eselye sincs elet-halal urat jatszani.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2016.07.14. 20:41:29

Azért szeretném megjegyezni, hogy a fenti post alapvetően az állásinterjú helyzetek csak egy kis részére igaz. Ugyanis azt hiszem alapvetően 5-6 eltérő helyzet van.

1.) Amikor náluk van sok jelentkező, te versenyzel azért, hogy megkapd a munkát...
2.) Amikor ők küzdenek a munkaerő hiánnyal, te pedig több potenciális munkaadót versenyeztetnek
3.) Amikor mindkét fél versenyhelyzetben van.
4.) Amikor valamiért adott személyt akarnak felvenni / átcsábítani.
5.) Amikor egyik félnek sem sürgős a dolog... Fel tudnak venni, hosszabb távra érték nekik, ha ott van a jó munkaerő, lehet már rá építeni, de nem SOS
6.) Ahol állandó toborzás van és nem a fluktuáció miatt... Hanem azért, mert "ha tudunk toborozni, tudunk hozzá növekedni is" helyzetben vannak.

Szerző

Motiváció ・Kitartás ・Eredmény ・Siker

Munkám során, amikor az embereknek segítek, akkor a fentebb felsorolt 4 szempontot képviselem. Ugyanis egyik sem létezhet a másik nélkül. Mind a négy összetevőt meg kell élned, így érzed igazán, hogy amit elértél azzal elégedett vagy és keményen megdolgoztál érte. 
A motiváció elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki kitartson a kitűzött céljai mellett. Ha az ember motivált és van elég kitartása, akkor az eredmény sem várat magára, így születik meg a siker, amely megadja a hajtóerőt ahhoz, hogy tovább csináld azt, amiben eddig is hittél. Ha te is szeretnél továbblépni és fejlődni, sikereket megélni a munkádban és a magánéletedben egyaránt, akkor jó helyen jársz.

Sikeres karrierépítést kívánok!
Somlyai-Sipos Szilvia 
karrier coach, karrier tanácsadó
www.dolgozzmagadon.hu

szilvi3_3.jpg